A tárlat a Rákóczi utcai temetőt mutatta meg a megszokottól eltérő perspektívában, a fotográfus egyéni meglátásából adódóan.

A kiállítást Müller Ádám, a múzeum vezetője nyitotta meg.
Takács Istvánné helytörténész beszédében elmondta, a temető és a város szoros kapcsolatban állnak egymással, az egykor volt Dombóváriak csendes álmukat alusszák ott. A temető tükörképe a városnak, az itt élők gondolkodásának, hitének, gondolatvilágának, érzésvilágának. A közönséget beavatta a Rákóczi utcai temető történelmébe, a temetkezési szokásokba.
A megnyitón magvas gondolatokat hallgathattak meg az érdeklődők dr. Hegedüs János katolikus plébánostól. Az örök életbe vetett hit minden vallásban megjelenik, minden népnél, a holtakat megillette minden kultúrában az, hogy méltósággal temessék el.
Holcsik Erzsébet, gyászterapeuta, Metamorphoses meseterapeuta egy felnőtteknek szóló mese által mutatta be, miként lehetséges feldolgozni egy gyászeseményt.
A kiállítás-megnyitón közreműködött Herczeg Attila, klarinétművész.