Lantos Csaba elmondta, míg 2010-ben mindössze 300 háztartási méretű kiserőmű működött az országban 1,4 megawatt teljesítménnyel, addig ma már közel 300 ezer ilyen rendszer üzemel, mintegy 8500 megawatt kapacitással. A napelemek részaránya a hazai áramtermelésben megközelíti a 29 százalékot, amellyel Magyarország megelőzi többek között Chilét és Görögországot is - fűzte hozzá.

A tárcavezető kiemelte, hogy ez a gyors növekedés új kihívásokat jelent az energiahálózat számára, ezért az alállomások fejlesztése elengedhetetlen. Úgy fogalmazott, az ilyen beruházások biztosítják azt, hogy a megtermelt zöldenergia megfelelő minőségben és biztonságosan jusson el a fogyasztókhoz.

Lantos Csaba kiemelte, a gyors növekedés új kihívásokat jelent az energiahálózat számára, ezért az alállomások fejlesztése elengedhetetlen. Az ilyen beruházások biztosítják, hogy a megtermelt zöldenergia megfelelő minőségben és biztonságosan jusson el a fogyasztókhoz - mondta.

A miniszter a nemzetközi helyzet kapcsán jelezte, a közel-keleti feszültségek és az energiapiaci bizonytalanságok miatt különösen fontos a stabil ellátás fenntartása. Hozzátette, a hálózatfejlesztéseket a jövőben is folytatják, szükség esetén uniós források nélkül is.

A tárcavezető rámutatott, hogy az energiaellátás biztonsága egyre inkább felértékelődik a nemzetközi környezet bizonytalanságai közepette. Mint mondta, a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a világpiaci folyamatokat, különös tekintettel az olaj- és gázárak alakulására, valamint az árfolyamváltozásokra.
Azt mondta, a közelmúltban kialakult geopolitikai feszültségek jelentős hatással vannak az energiahordozók piacára, és ilyenkor gyors és határozott intézkedésekre van szükség. Emlékeztetett, hogy a kormány korábban felszabadította a stratégiai készletek egy részét, biztosítva ezzel a folyamatos ellátást.

Lantos Csaba kiemelte, az energiarendszer átalakulása, az elektrifikáció és a megújuló források térnyerése hosszú távon is meghatározó marad, de a fosszilis energiahordozók még évekig fontos szerepet töltenek be.

Csöbör Katalin, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében úgy fogalmazott: a miskolci alállomás megépítése közös siker, amely nemcsak a város, hanem az egész térség fejlődését szolgálja. A beruházás jelentősen hozzájárul a biztonságos energiaellátáshoz, amely a gazdasági növekedés alapfeltétele.

Hangsúlyozta, a kapacitásbővítésre már régóta szükség volt, hiszen z ipari szereplők mellett a lakosság számára is kulcsfontosságú a stabil és kiszámítható energiaellátás. Hozzátette, a fejlesztés jól mutatja az energetikai vállalat elkötelezettségét a hazai infrastruktúra erősítése mellett.
A képviselő kiemelte a kormány szerepét az energiaszektor megerősítésében, különösen abban, hogy a stratégiai jelentőségű szolgáltatások ismét hazai kézbe kerültek. Mint mondta, ez hozzájárul az ellátásbiztonság és az ország függetlenségének növeléséhez.

Mátrai Károly, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a miskolci alállomás megépítésére régóta szüksége volt a térségnek, amely az elmúlt évtizedekben jelentős gazdasági és ipari fejlődésen ment keresztül. Kiemelte, a város ma már egyre inkább az innováció és a kutatás-fejlesztés központjaként jelenik meg, ami növekvő villamosenergia-igényt eredményez.

Ismertette, hogy az MVM Csoport az elmúlt három évben tíz nagyvárosban hajtott végre alállomás-fejlesztéseket, Miskolc térségében pedig három beruházás is megvalósul. A most átadott, 132/22 kilovoltos alállomás kulcsszerepet játszik az ipari park és a lakosság megbízható ellátásában, emellett lehetőséget teremt további megújulóenergia-fejlesztések befogadására is.

Az elnök-vezérigazgató hozzátette, a korszerű, részben földkábeles megoldás csökkenti az időjárási eredetű meghibásodások kockázatát, így javítja a szolgáltatás minőségét.

A beruházás költsége 2,7 milliárd forint, ami uniós, kormányzati és vállalati források bevonásával valósult meg.

Lantos Csaba az átadóünnepséget követően a városházán egyeztetett Miskolc vezetőivel. Az ezt követő sajtótájékoztatón a miniszter elmondta, mintegy 10 milliárd forintban hajtanak végre energetikai fejlesztéseket Miskolcon.

Ennek részeként megújul a borsodi vármegyeszékhely távfűtési rendszere, ami a csövek részbeni cseréjén és szigetelésén túl a ma nem összefüggő rendszer összekapcsolását jelenti. Ennek részeként a belvárosi és az avasi hőkörzethez új vezetékekkel a bulgárföldi és a diósgyőri városrészt is hozzákapcsolják.
A miniszter kiemelte, a beruházással Miskolc, a főváros után, az egyik legnagyobb távhő rendszerrel rendelkezik majd az országban. Hozzátette, fejlesztés egyedülállóságát az adja, hogy az új rendszer nagyrészt geotermikus energiával működik majd.

Emellett a megyei kórházban is energetikai fejlesztéseket hajtanak végre 6,7 milliárd forint értékben.

Bővítik a miskolctapolcai barlangfürdő villamosenergia-kapacitását is, valamint a már meglévő és a nyár folyamán érkező, összesen 12 elektromos busz mellé további két darab hidrogén üzemű járművet is forgalomba állítanak.