Az előadók minden helyszínt saját maguk által készített fotókkal mutattak be, ami még élvezetesebbé, hitelesebbé tette a beszélgetést.

A botanikus kertek – magyar nevükön füvészkertek – a lehető legpontosabban nyilvántartott élőnövény gyűjtemények melyek elsősorban a tudományos kutatást és oktatást szolgálják, de az ismeretterjesztés, kikapcsolódás színterei is. Valójában az arborétum is növénygyűjtemény, de ott túlnyomórészt fák és cserjék találhatók. Elnevezése is az élőfát jelentő latin „arbor” szóból ered.
Az arborétumok többnyire főúri kastélykertekből alakultak ki, a növények telepítése elsősorban esztétikai szempontok szerint történt. A növényi élőhelyek erőteljes pusztulása miatt vannak olyan fajok, amelyek már csak botanikus kertekben megtalálhatók.

Magyarországon harminckét botanikus kert nyújt lehetőséget kirándulásra, kikapcsolódásra. Köztük például a 82 hektáros Szarvasi Arborétumban, ahol többek közt a gróf Bolza Pál által telepített, évszázados. világhírű „Pepi-kert” is látogatható.

A Jeli Arborétum, melyet 1922-ben kezdett kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. Ide a legtöbb látogatót a havas-szépe vagyis a rhododendron virágözöne vonzza május-júniusban.

A Debreceni Egyetemi Botanikus Kertjében mindössze 12 hektáros területén nyolcezer (!) növényfaj található. Itt alapították az első Füvészkertet Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály a híres, Magyar Füvészkönyv (1807) szerzői.
A Dombóvári Herbárium beszélgetés sorozata márciusban is érdekes témával vár minden érdeklődőt.