A professzor somogyi származása miatt is kötődik az író történetéhez. Köztudott, hogy Törökkoppány szülötte. Előadásában többek között elmondta, hogy Törökkoppány bekerült az irodalomba egy halhatatlan regénnyel. A koppányi aga testamentuma című könyv már számos elfeledett helyszínt is tartalmaz. Az idők folyamán eltűntek ezek a települések, de Fekete István elővarázsolta őket.

„Meglátásom szerint ezeknek utána is nézett. Egy igazi író, aki történelmi regényt ír, az megpróbálja azt hitelesen megírni és a történelmet ettől függetlenül saját eszközeivel igyekszik meseszerűen bemutatni. Fekete István méltó helyet kapott a magyar irodalomban, és Somogy legyen rá büszke, hiszen Göllében született és sírja is ott áll.” – mondta.

Az előadás után a szokásos hozzászólások következtek, ahol Bodó Imre, a Fekete István Kulturális Egyesület elnöke, múzeumalapító, helytörténész, aki régi jó barátja Szakály Sándornak egy szintén hallgatói kérdésre elmondta, hogy a megfilmesített regény a remek színészek teljesítményén túl, azért sikerült ilyen jól, mert a film forgatókönyvét is maga Fekete István írta.

Hozzászólásában megemlítette, hogy a regény bajvívással kezdődik. Ez sem véletlen! Fekete István többször is megfordult Koppányban. Jó kapcsolatokat ápolt a falu plébánosával, Hajós Endrével. Ő mutathatta meg a plébánián őrzött levél másolatot, melynek eredetijét Ibrahim aga írta a tihanyi várkapitánynak, Pisky Istvánnak, bajvívásra szólítva 1589. március 2-án. Bodó Imre elmondta, hogy ezt a történetet először Bősze Gábor néhai koppányi pedagógustól hallotta, de dr. Sipos Imre atya is megírta a 2013-ban megjelent törökkoppányi monográfiájában.

Fotók: Bíró Norbert, Lang Róbert, Bodó András