Öt végzős leány búcsúzott megható költeménnyel diáktársaitól. Ezt követően a hetedik évfolyamos gyerekek szerepeltek a műsorban, amelyben megelevenedtek a ballagók nyolc évének legemlékezetesebb fordulópontjai. Nagy utat tettek meg attól a pillanattól kezdve, hogy elsősként kissé szorongva beléptek e hatalmas, varázslatos térbe, egészen addig, míg erős, magabiztos, kreatív kamaszként hagyják el e biztonságot jelentő második otthont. A kivetítőn peregtek a képek a közösségépítő programokról: a farsangokról, erdei iskolákról, osztálykirándulásokról. A verses-zenés-táncos ünnepélyt Király Melinda, Ockenfusz Enikő, Főbusz Nóra, Balaskóné Adorján Éva, Kisné Barta Andrea állította össze.
Szenyériné Szabolcska Julianna igazgatónő beszédében kiemelte, hogy érzelmi kapocs fűzi az évfolyam 3 osztályához, hiszen többségüket 4 évig tanította történelemből. A tanítás mellett az órákat és a közös programokat átszőtte száz meg száz személyes beszélgetés, a hétköznapi gondokra keresett megoldás, a tisztességről, az őszinteségről, s az emberi tartásról szóló közös gondolkodás. Ha iskolai rendezvényt vagy műsort kellett összeállítani, akkor az ének-zene tagozatosok és osztályfőnökük mindig kimagasló színvonalú, szívhez szóló produkcióval rukkoltak elő.
A nevelőtestület és a diákok korábban megválasztották az év diákját, Kienle Liánát; az év sportolóját, Hetesi Krisztiánt és kimagasló versenyeredményeiért Tóth Dánielt, akik a ballagáson vándorkupát vehettek át. A négy osztályból több tanuló kapott könyvjutalmat kiváló tanulmányi eredményéért, magatartásáért, szorgalmáért, közösségi munkájáért. Az iskola két kiemelkedő pedagógusa, Bedő Gyuláné és Markovits Edit az évek óta tartó magas szintű pedagógiai és szakmai munkájukért vehettek át jutalmat.
Az igazgatónő példaértékű kezdeményezésről számolt be a vendégeknek. Egy önzetlenül segíteni szándékozó vállalkozó magánemberként 500-500 ezer Ft-ot ajánlott fel a Dombóvári Belvárosi Általános Iskolának és a gimnáziumnak. Köszönet illeti őt ezért a nagylelkűségért; ő azonban nem kívánt a nyilvánosság elé állni. 200.000 Ft-ot a tehetséges diákok könyvjutalmaira szán az iskola; 300.000 Ft-ot a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek megsegítésére. E családokban a szülők erejükön felül nevelik gyermeküket, dolgoznak, de kis fizetésből kell boldogulniuk. A másik feltételnek azok a diákok feleltek meg, akik magatartásukkal, a munkához és az élethez való hozzáállásukkal, az előbbre jutás és az életben történő tisztességes boldogulás törekvésével kiérdemlik a támogatást, és például szolgálhatnak a közösségük tagjai számára. A 300.000 forint értékben vásárolt ajándékot, a középiskolai tanulmányok során már-már nélkülözhetetlen tabletet 4 diáknak ítéltük oda: Berta Leilának, Juhász Patriknak, Tóth Renátának és Rádi Viktóriának. Két utóbbi diák köszönő sorait fényképükkel az alábbiakban közöljük.

„A hála olyan, mint a rózsa. Táplálni kell, öntözni és ápolni, szeretni és óvni.”
-Carnegie-